Lassan de biztosan közeleg a november 21-e, amikor is betöltöm a cseppet sem hízelgő 32. életévemet. :))))
Ezen ünnep alkalmából szeretném, ha én is megajándékozhatnék valakit. Hagyj egy kommentet a blogomon (vagy a Facebookon ITT) ennél a bejegyzésnél november 21-ig, és én kisorsolok egy szerencsés nyertest, aki megnyeri a boltomban levő összes készletemet, és az ezután megjelenőket egészen december 31-ig! Hogy az álomcsapatom (szuper CT-m) se maradjon ki a játékból (merthogy játszhatnak!), ha ők nyernének, kitalálok nekik valami más (saját készítésű) ajándékot.
Kommentre fel!
Slowly but surely, 21st November is here... The day when I turn 32. And I would be very delighted if I could gift one of you. Just leave a comment here on this post on my blog (or FB FanPage here) until 21st November. And I will draw one lucky winner who will win all of my kits in the store - even the kits released until the end of this year!!!! And since I don't want my dream team (super CT) miss the opportunity (they CAN play!!!!), I will figure out something self-made in case they win. So are you up to comment???
Nemrégiben a Kossuth Kiadó és a Scrapbook.hu közös alkotásra invitálta a scrapbook alkotókat. A "játék" lényege az volt (röviden és tömören), hogy a könyv történetétől inspirálva készítsünk egy standard méretű scrapbook oldalt.
Mivel a készlet ilyenformán "adott" volt, elkészítettem a saját oldalam, íme:
A kiállításra Meriennel közösen vonatoztunk fel, és egyetlen percig nem bánom. Egyrészt, a kiállítás is szuperül sikerült, a társaság nagyon jó volt, a kaja mennyei (Dizájnmenza), másrészt Meriennel végigcsacsogtuk az utat oda-vissza :)
a művem, a könyv és én
Naggyon jó volt látni ám a falon :))))) A megnyitó végeztével pedig az összes alkotó megkapta a könyvet ajándékba!!! Nagyon szépen köszönöm MINDEN szervezőnek és persze főleg Ildinek! A nyerteseknek pedig gratulálok!
Amióta a tesóm kiment Írországba, érlelődik bennem a gondolat, hogy készítsek neki egy fotókönyvet, az elmúlt... hmmm... mondjuk úgy jó pár évből :) Nemrégiben az elhatározásból végre megszületett egy igazi, kézzel fogható meseszép fotópapíros könyv. Mindenképpen a fotópapíros típust szerettem volna, egyrészt mert jó hosszú utat kell megtennie, másrészt, mert bármilyen szép is a sima, a színek sokkal sokkal szebbek (szinte élnek) a fotópapíron, a harmadik ok pedig (az egyik legfontosabb!!!), hogy síkban nyílik!
A kedvenc közös képünket szántam az elejére, ezt:
Szép emlékem fűződik ehhez a fotóhoz. Egyrészt, mert nagyon kevés közös képünk van, másrészt mert az esküvőnkön készült. A borító végül sok-sok alakítgatás után ilyen lett:
Sajnos a belsejéből túl sokat nem mutathatok (azért két oldalt fogok), mert Nóri még nem kapta meg, anyu karácsonykor viszi ki neki.
Újabb blogvonat indult a Cewe csapat szervezésében, melynek egyik állomása én volnék :) A vonat elnevezése saját agyszülemény, engem tessenek szidni érte :) "Baglyokkal álmodik az ősz". Járjátok végig, és gyűjtsétek be a szebbnél-szebb csomagocskákat!
Here is the new blogtrain: "Autumn is dreaming about owls". All parts are fantastic!!! If you need a great autumn /mega/kit, just visit all stations and grab all parts!
Íme az én részem, remélem tetszik/Here is my part. I hope you like it!:
Végre ideértem, hogy ország-világgal közöljem a jó hírt! Bár még mindig szomorú vagyok a Zig Zag Scrap bezárása miatt, az új boltomban is mindenki olyan kedves, hogy biztosra veszem, hamarosan legalább annyira fogom szeretni ezt a helyet (ha nem jobban) :))
Régi készletek új köntösben:
Hamarosan apró ajándékkal is jövök majd... és a Cewe háza táján is készülődik valami, amiben szintén benne vagyok. :)))
Aki kicsit is ismer közelebbről, az tudja, hogy mennyire imádom az Art Journalt és minden más montázsos-kollázsos pacsmagolós-maszatolós technikát. Így találtam rá Christy Tomlinsonra. Sokáig tervezgettem, hogy kipróbálom, de vagy időm nem volt (az esetek 99,999%-ában), vagy bátorságom. Mígnem Pest citybe utaztam Cewe találkozó ürügyén, és "véletlen" betévedtem a Müllerbe... Ez, és a közben kapott meglehetősen sajnálatos hír (konkrétan a ZZS bezárása) végre megadta a kezdő lökést :) Persze nem utolsó dolog, hogy a gyerekek a mamáknál voltak, és én "kaptam" egy szabadnapot. Ronggyá néztem hát egy tutor videót a YouTube-on, és belevágtam! Íme a videó:
Senki ne ringassa magát illúziókba... félúton majdnem kidobtam... de végül ez lett a végeredmény:
Nem állítom, hogy tökéletes (bár a színei élőben szebbek), de az enyém :) Kitotóztam, hogy nagyjából milyen anyagokat használt (decoupage ragasztó, akril és akvarell festékek, dekorpaszta, különféle papírok, filcek stb...), és a fel nem ismert, illetve hiányzó dolgokat megpróbáltam helyettesíteni valamivel. A végeredményt imádom, fejben már készül a második (és a harmadik) is, csak a "szabadnapra" várok még :) Ha valakit érdekel, hogy én hogyan csináltam, és milyen anyagokat használtam, akkor a következőt megpróbálom majd dokumentálni (fotókkal). Egyenlőre másokat "másolok" a magam módján, aztán majd jönnek (remélem) a saját ötletek :))))
A szabadidőről jutott eszembe, hogy drága férjem-uramtól, október hetedikére is kaptam egyet :) Persze nem véletlen a dátum választás, sőt ha őszinte akarnék lenni, azt mondanám, hogy én küldtem el őket, hiszen ezen a napon újabb akció keretében megtörpént az első KST :) vagyis hivatalosan a "Kecskeméti Scrapbook Találkozó". Szabival és Meriennel (Szabi hathatós inspirációja és útmutatása mellett). Nem túlzok, ha azt állítom, hogy FANTASZTIKUS nap volt! Jó volt kicsit belekóstolni a hagymába, és bátran állíthatom, hogy nem ez volt az utolsó :))))
Szabi oktat :)
Káosz :) (de átláttunk rajta)
Kicsit szétpakoltunk
Szabi alkot
A műveink (Szeptember-Szabié, felül Merienné, a cikk-cakk tapaszos meg az enyém)
Mi :) (közös fotó by Merienn) :)))))))
A végén levont következtetések a következők: lesz még, lesz még, lesz még (szabadnap, mixed media, KST). Millió pusszantás Nektek!
