2018. április 3., kedd

DIY Kerámia hatású ékszerek

Mostanság az egyik kedvenc anyagom a levegőn száradó gyurma. Hihetetlenül sokrétűen felhasználhat anyag, és ha betartunk egy-két íratlan szabályt (ITT írtam róluk), akkor szinte elronthatatlan, ráadásul gyerekekkel is könnyedén használható. Az én nagy kedvencem a DAS márkájú, ami gyorsan szárad, könnyű vele dolgozni, és nem zsugorodik, nem reped.

Készítettem már (különböző levegőn száradó gyurmákból) tündérházikót befőttes üvegből...



...vagy legutóbb, kerámia hatású ékszereket a Penta blogon.


Ma ismét ékszer készítésre invitállak benneteket, és ezúttal is a kerámia hatás lesz a cél, de most krémes akrilokat és üveglakkot használunk. Mutatom mi készül:


Első lépésként nyújtsuk ki a gyurmát. Próbáljunk egyenletes vastagságot elérni (bocsánat, a további fotók táblagéppel készültek). 


A minta kialakításához sokféle eszközt használhatunk, erre mutatok most néhány példát. Először egy nagyon aprólékos mintájú, fém stencillel próbálkoztam (és tökéletes lett).



Ezután Pentart 3D stencilt használtam (ez is szuper!):


Végül különféle bélyegzőkkel (Stamperia és Scrapfellow) is próbálkoztam (tökéletessss):


Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint egy penge (vagy kés) segítségével feldarabolni, és a szerelőkarikának lyukat készíteni.



A gyurma szélei a vágás során nem lesznek egyenletesek, de ez nem gond! Száradás után egyszerűen csak csiszoljuk le őket. Amennyiben lehetséges, hagyjuk a medálokat természetes úton megszáradni. Bizonyos gyurmatípusok (pl. Jovi) nem kedvelik a radiátoros szárítást (megrepednek tőle). A levegőn száradó gyurma puhításáról/tárolásáról ITT egy szuper videó (én is ezt a módszert használom).

Most következhet a festés! Pentart Krémes akrilokat használtam (de a sima akrilfesték is tökéletesen megteszi) azok közül is leginkább mattot. (Matt: Rózsaszín/Rose, Padlizsán/Eggplant, Mentazöld/Mint green, Türkizkék/Turquoise blue, Sárga/Yellow Metál: Világoszöld/Light green)


Első lépésként lefestettem az egészet egyszínűre a mentával (az oldalait is, a hátulját is!).


Picit vártam, hogy száradjon (ezt gyorsíthatjuk hajszárítóval vagy hőlégfúvóval), majd nedves törlőkendővel töröljük vissza.


Ismételjük ezt a műveletet a többi színnel addig, amíg elégedettek nem vagyunk.




Ha azt szeretnénk, hogy a minta jobban látszódjon, száradás után csiszoljuk meg (azt vegyük számításba, hogy amikor ráöntjük a gyantát, valamennyit sötétedik! Ha ezt szeretnénk elkerülni, akkor festés előtt fehér akrillal kenjük le a megszáradt gyurmát).

Az alábbi képen bal oldalon a csiszolatlan, jobb oldalon a csiszolt.


Mielőtt ráöntöttem volna az üveglakkot, szerettem volna kipróbálni még valamit. Mégpedig repedezett felületet adni valahogyan a "kerámiánk"-nak. Ezért kétfázisú repesztőlakkot használtam (mikrorepesztő szett). Ezeknek a lakkoknak (kétfázisú repesztők) a használatáról már írtam egyszer a Scrapfellow-n, amit ITT találsz. A kialakult repedéseket folyékony patinával emeltem ki.



Most következhet az üveglakk. Bevallom, ez volt az első kísérletem ezzel az anyaggal (de tuti lesz még több, mert fantasztikus!), tehát teljesen kezdőként álltam neki. Az üveglakk, tulajdonképpen egy átlátszóra száradó két komponensű műgyanta (ITT találtok videót róla). Első lépésként mérjük ki a komponenseket 1:1 arányban, majd NAGYON ALAPOSAN KEVERJÜK ÖSSZE!


 

Egy vékony spatula segítségével vigyük fel az üveglakkot a medálokra, és oszlassuk el.



A keletkezett buborékokat hő segítségével tüntethetjük el. Vihargyújtót szerettem volna használni, de persze senki sem dohányzik nálunk, venni meg elfelejtettem, így maradt a hőlégfúvó. Ha ezzel dolgozunk, vigyázzunk, hogy az erejétől a gyanta le ne folyjon a felületről.


Ha ezzel megvagyunk, tegyük félre a medáljainkat száradni. A gyanta teljes átszáradási ideje 48 óra! Ezután sima vízbázisú (vagy oldószeres) lakkal kenjük le a hátulját is.

A legigazibb kerámia hamisítvány (alsó kép) a legutolsó medál lett; ez volt az, amin használtam a kétfázisú mikrorepesztő lakk szettet (a gyanta előtt). Az utolsó előtti is izgalmas hatású lett, ezt festés után chameleon akrillal is átsimogattam.


Mikrorepesztő szett, folyékony patina és üveglakk (Imádom! Tényleg olyan, mintha most vettem volna ki a kemencéből!):


Chameleon akrilos"átsimogatás" a festés felett:




Tulajdonképpen végeztünk is, már csak egy kis szerelés, és kész a hordható "kerámia" medálunk.


Remélem tetszett, és kipróbáljátok :)


2017. szeptember 21., csütörtök

Antikolt borosüveg egyszerűen

Nemrégiben a Pentart blogon mutattam díszüveg dekorálást, most pedig egy ehhez passzoló, egyszerű borosüveget készítettem hasonló stílusban.


Első lépésként alaposan zsírtalanítsuk az üveget! Ezután jöhet a sűrű gélpaszta (Heavy Body Gel). Én a fényessel dolgoztam, de jelen projektnél a matt is jó lett volna.

A stencilt befújtam áthelyezhető ragasztó spray-vel, azért, hogy az íves felületen el ne csússzon, majd festőkés segítségével felvittem a sűrű gélpasztát.



Tegyük félre, amíg meg nem szárad, majd fessük be az egész üveget (nagyon vékonyan akár a mintákat is lehet, de ki is hagyhatjuk a stencilezett területeket) az opál repesztő szett első fázisával (az első fázis száradását ne gyorsítsuk!).


Amint megszáradt az első fázis (átlátszóvá vált) kenhetjük a másodikat.


A száradását gyorsíthatjuk hajszárítóval, vagy hőlégfúvóval, de a legszebb eredményt a természetes sáradás során kapjuk. 

A repedések így nem igazán látszanak, ki kell emelnünk őket. Én ehhez antikarany színű bitumenes antikoló pasztát használtam.

Ecsettel vittem fel a pasztát, majd egy rongy segítségével töröltem vissza a felesleget.



Néhol szerettem volna egészen sötét "árnyékokat" is létrehozni, ezért használtam az aumbra színű bitumenes antikoló pasztát is.



Ezzel a két pasztával számtalan árnyalatot el lehet érni az üvegen, és azzal, hogy mennyit törlünk vissza belőlük, változtathatjuk a színintenzitást is. 



Készen is vagyunk, méltó párja született a barokk díszüvegemnek :)

2017. szeptember 19., kedd

Barokk díszüvegek opálrepesztővel

Ezúttal teljesen sima díszüveget alakítottam át, régies, barokk beütésű antik üveggé. A Pentart blogban megtaláljátok a lépésről-lépésre leírást, hamarosan pedig itt a blogon is megmutatok egy ehhez passzoló borosüveg átalakítást.


2017. szeptember 10., vasárnap

Készítsünk csipkét (...na de miből?)

Elég régóta kézműveskedem, de a kötés-horgolás téma eleddig kimaradt az életemből. Most sem lesz ez másképp, és bár csipkekészítésről lesz szó, mégsem a szó hagyományos értelmében.

Manapság a cukrászok, szebbnél-szebb tortákkal kényeztetnek minket. Nekem leginkább azok tetszenek, amik egyszerűek, mégis elegánsak, és finom csipkeminta (cukorcsipke) van rajtuk. A Pinterest-es mappámba elkezdtem összegyűjteni néhányat, de itt is megmutatom, mire gondolok:

(Kép forrása: Pinterest)

Ezek a csipkék cukorból (Fondant) készülnek, és vízzel "ragasztják" fel a tortákra. A YouTube-on természetesen már számtalan videó is van a témában:


Szerintem egy ilyen csipke szépen mutathat egy dobozon, üvegen vagy egyéb díszíthető felületen. A szilikon öntőformák széles választéka is megtalálható már a piacon, nem is megfizethetetlenek. Én is vettem nemrég egyet, gondoltam kipróbálom a különböző Pentart alapanyagokkal (cukrot mégsem használhatok :D ), és megosztom veletek a tapasztalataimat.

Mutatom a formát, ez volt a kiindulási alap:



Festőkéssel kentem bele a következő anyagokat:
Első körben (tulajdonképpen figyelmetlenségből) a teszt áldozata a lágy alapozó paszta (soft gesso) lett (ezt nem is volt szándékomban kipróbálni). Egyet azonnal ki is jelenthetünk: ezzel bizony nem működik! Egy éjszakát (és egy délelőttöt) száradt a lágy alapozó paszta a formában, de teljesen berepedt. Így tudtam belőle kiszedni:


Ettől függetlenül a soft gesso továbbra is nagy kedvencem, ha scrapbook oldalról, vagy bútor alapozásról van szó!

A következő lépést nem apróztam el :) egyszerre több pasztát is kentem a formába. 

Felső sor (sorrendben): sűrű gélpaszta matt, alapozó paszta fehér, krémes akrilfesték matt, gélpaszta fényes átlátszó

Alsó sor: alapozó paszta fekete


Egy éjszakát száradt (biztos, ami biztos). Az eredmény pedig magáért beszél:


Fekete alapozó paszta (gesso, black): Tökéletesen egyben kijött a formából, pedig nem voltam kíméletes :) Van tartása, de nem kemény.


Sűrű gélpaszta matt, opálos (heavy body gel - matte): Kissé óvatosabban kellett a formából kiszedni, de fantasztikusan jól alakítható (nincs olyan tartása, mint a fekete gesso-s csipkének, vagy később a fényes heavy body gel-nek).


Fehér alapozó paszta (gesso, white): Mint fekete társa, ez is tökéletesen egyben kijött a formából, és van tartása, de nem túl kemény.


Krémes akrilfesték matt (Creamy acrylic matte): Tökéletesen egyben kijött a formából, nem szakadt el. Tartása nem olyan, mint a két gessoé, de nem is olyan lágy, mint a matt sűrű gélpasztáé. Jól alakítható.


Gélpaszta fényes, átlátszó (gel paste - transparent): Szintén óvatosabban kellett a formából kiszedni. Lágy, jól alakítható, szinte ronggyá lehetne gyűrni és pont ezért felragasztáskor könnyen eldeformálódhat.

Az utolsó alapanyag a fényes sűrű gélpaszta volt, az eredmény pedig... csodás!


Sűrű gélpaszta fényes (heavy body gel - glossy): Ez lett az összes közül talán a legkeményebb (de még alakítható). Egy éjszakát száradt. A formából tökéletesen egyben jött ki, nem kellett túlzottan óvatoskodni. A tapintása kissé műanyagos, de nem zavaró. Nem deformálódik.

Próbáltam valamiféle sorrendet felállítani a keménységüket (nem a minőségüket) illetően:
  1. Sűrű gélpaszta fényes
  2. A két alapozópaszta a fekete és a fehér)
  3. Krémes akrilfesték
  4. Szintén holtverseny a gélpaszta (átlátszó) és a sűrű gélpaszta matt között

Utolsó próbaként a fekete gesso-s csipkét matt dekupázsragasztóval felragasztottam egy Dekor Paint Soft-al alapozott borosüvegre (tökéletes lett):



Remélem tudtam segíteni, és kipróbáljátok!