A gyerekek végre alszanak, a férjem olvas, szabad a laptop, én meg belevágtam…
A legújabb őrület lesz, már látom. Amolyan „fejemafalbaverdesős”…
Blogkészítés… ilyen sem volt még a történelmemben.
Amikor tegnap Krisssz megírta azt a végzetes privit, elvesztem.Merthogy régóta nézegettem kiváló scrappesek blogjait, de mindig azt gondoltam: ugyan minek, kinek, mikor lenne rá időm? A valódi oka viszont az volt (már annak, hogy nincs blogom), hogy féltem belevágni egyedül.
Csak azt felejtettem el, hogy mióta a - nevezzük úgy „Cewe fotókönyv”- csapatának
a tagja vagyok, nem vagyok egyedül. Próbaképpen (csak hogy gyakoroljak) itt az említett
oldal.
Természetesen mint saját természetem legalaposabb ismerője (?), már
előre sajnálom szegény Krissszt!
Csapjunk is a közepébe…
1 megjegyzés:
Óriási gratula!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Szuperül alakul:) Már benne is vagy a reader-embe, így a Cewén is a listában. Müller Péter idézet meg zseniális:))
Megjegyzés küldése