Sokan szidják az innen-onnan Magyarországra átszivárgó ünnepeket, mint amilyen a Valentin nap, vagy a Halloween... Míg előbbi nem hoz engem igazán lázba, az utóbbi elborultságát nagyon imádom, koponyástól, csontvázastól és vigyorgó tököstől együtt :)
Eme ünnep (és hozzávalók) kapcsán találtam ki, hogy idén készítek egy koporsót (igen, jól olvastátok, koporsót), amelybe egy komplett boszorkánykonyhát rendezek be. A mai poszt az alapok elkészítéséről fog szólni, egy következő részben pedig berendezzük majd, valahogy így:
Előre szólok, hogy alkotás közben mindig sajnálom elővenni a fényképezőgépet (hát féltem na.. :D ) így leginkább telefonos fotókkal kell beérnetek, amin látszik az alkotás közbeni - háttérben nem megbújó - kreatív káosz :D
Első lépésként polisztirolból kivágtam a koporsó alkotóelemeit, összeragasztottam, majd festőkéssel vékonyan átkentem Pentart fehér gessoval. Miért polisztirol? Ennek több oka van. Ha építek, bevallom jobban szeretem a XPS lábazati szigetelőket, mert tömörebbek, jobban csiszolhatóak, formázhatóak. Amit azonban nem tudnak, az ez a textúra. Imádom a polisztirol festés utáni textúráját! Mesés :) A másik ok - amiért pl. nem szürke kartonból készült - az az, hogy terveztem bele beépített világítást, amit szerettem volna "belevájni" a vastag falakba.
Az oldalába belevágtam a zsanérok helyét, a másik oldalra pedig mágnest süllyesztettem, ezzel fog záródni a fedele.
A fedőt 2,75 mm-es könyvkötészeti szürkelemezből vágtam ki (ezt mindig a Pantonból rendelem - nem szponzorált tartalom :) ). A fedőt ezután mindkét oldalán lekentem fekete gessoval (ezzel elkerülhető a vetemedés), majd Pentart express ragasztóval leparkettáztam. A parkettához levágtam néhány (sok) kávékeverő pálcika végét :)
Igyekeztem a pálcikákat nem túl szabályosan lerakni, majd mikor készen voltam, drótkefével és szikével még öregítettem rajtuk. Faragással kissé növeltem a lécek közti távolságot, és a túl sima felületet is jól összekarcoltam.
A fedőt teljes egészében Pentart Lazúrgélekkel színeztem. Emlékeim szerint a következő színeket használva: mahagóni, paliszander, dió és cseresznye.
A lazúrok száradása után néhol finomabban, néhol erősebben megcsiszoltam a felületet:
Majd az egészet ében lazúrgéllel tovább antikoltam:
Ugyanezekkel a színekkel megszíneztem a koporsót is, kívül-belül. Szintén a szürkelemezből beszabtam a polcokat:
Azért, hogy a polisztirol csodás textúrája előtűnhessen, a koporsó külsejét és belsejét is (kivéve a belső hátlapot!) Pentart Umbra antikoló pasztával antikoltam.
Sajnos egy lépést elfelejtettem befotózni, de csak annyi történt, hogy a belső hátlapba express ragival beragasztottam egy scrapbook papírt (én gyártottam, nem vásárolt) majd vékony balsafa szegőlécekkel kereteztem. (A balsafát szintén mindig a Pantonban veszem.) Ezután folytattam a polcok berakását, majd festés után be is ragasztottam őket.
A polcokat (beragasztás után) kissé összekoszoltam az umbra antikoló pasztával. Készítettem egy fiókot (szintén szürkelemezből) ami az elemtartót rejti majd.
Balsafából szegőléceket vágtam, amit lazúrgéllel festettem. Ez eltakarja majd a világítást és valahogy elegánsabb tőle a koporsó megjelenése.
A koporsó falát (még a szegőlécek felragasztása előtt) szikével vékonyan bemetszettem és műanyag festőkéssel beledugtam az izzósort. A vékony fémszálakat a polcok mellett simán el tudtam vezetni.
A fiókban levő elemtartóban a későbbiekben egyszerűen cserélhető az energiaforrás :)
Így néz ki a világítás a takarólécek nélkül:
...és a lécekkel:
Ezután felragasztottam a takarást és a zsanérokra Pentart Ékkő ragasztóval a koporsó ajtaját.
Íme pár fotó az elkészült alapról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése